Gondolta volna, hogy a D-vitaminnak előnyös hatása lehet egy olyan kórképben, mint a reumás ízületi gyulladás? A jelenleg is zajló, legújabb kutatások többségének eredménye szerint szervezetünk optimális D-vitamin ellátottsága esetén esély lehet megelőzni a kórt, a már kialakult betegség tünetei pedig csökkenthetők. Bár egyértelmű konszenzus még nem született, a kilátások mégis biztatóak. Hogyan függ össze a D-vitamin-hiány és a rheumatoid arthritisz?
A D-vitaminok
A zsíroldékony D-vitaminok egy része élelmiszerekkel (tejtermék, tojás, halak, máj) jut be szervezetünkbe, másik része pedig a napfény hatására bőrünkben keletkezik. Ezen molekulákból átalakítást követően jön létre a biológiailag hatékony forma.
Számos jótékony hatása közül kiemelkedő a reumás ízületi gyulladásos betegségben a csontrendszerre és az immunrendszer sejtjeire kifejtett hatása.
A rheumatoid arthritisről (RA)
Az egyik leggyakoribb ízületi gyulladást, deformitást okozó kórkép. Az autoimmun betegségek csoportjába tartozik, ami azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen oknál fogva saját komponensei ellen termel ellenanyagot, s ez állandó gyulladást produkál.
A női nem tagjait mintegy háromszor gyakrabban érinti, s a világ népességének mintegy 1 százaléka jelenleg is ebben szenved. Súlyossága változó, az enyhe ízületi fájdalomtól a súlyos, több szervrendszert érintő, mozgáskorlátozottsággal járó formáig minden előfordulhat.
Jellemzően a kéz ízületeit érinti, de akár nagyobb ízületekben is jelentkezhetnek a tünetek: fájdalom, gyulladásos tünetek, majd később deformitások, a mozgástartomány beszűkülése. Kezdetben gyakori panasz a „reggeli ízületi merevség”. Idővel a lágyrészekben ún. reumás csomók jelenhetnek meg, és általános tünetek (levertség, gyengeség) is kialakulhatnak.
Diagnózisa kritériumrendszer alapján történik: az észlelt tünetek, vizsgálati leletek, laborértékek és képalkotó felvételek alapján bizonyos paraméterek együttes fennállása esetén mondható ki a betegség.
Kezelése több lépcsős, a súlyosság függvényében alkalmazhatók gyulladáscsökkentők, szteroidok, lokálisan adott injekciók és egyéb biológiai anyagok.
A D-vitamin szerepe a RA-ban
Szervezetünk több mint 30 különböző sejttípusa képes felszínén a vitamint megkötő receptort megjeleníteni, ami azt jelenti, hogy ezeken a sejteken a D-vitamin képes valamilyen hatást kifejteni. Nem jelentenek kivételt ez alól immunrendszerünk sejtjei sem, melyekre az aktív D-vitamin hatással van.
Több tanulmány eredménye alapján a kutatóknak alapos okuk van feltételezni, hogy a D-vitamin és egyes autoimmun betegségek kialakulása közt fordított összefüggés van: azaz, minél jobb a szervezet ellátottsága, annál kisebb az esély a kórképek kialakulására.
Sok autoimmun betegség előfordulási gyakorisága földrajzi elhelyezkedést mutat, észak felé haladva egyre több a beteg (észak-déli prevalencia), ami összefügghet az egyre kevesebb napfénnyel, azaz a kevesebb D-vitaminnal.
Konkrétan a RA esetén végzett vizsgálatok szerint az alacsonyabb D-vitaminszinttel rendelkező pácienseknél több ízület volt érintett, és súlyosabb volt a gyulladás mértéke. Patkányokon a D-vitaminhoz hasonló anyagok befecskendezése csökkentette a gyulladásos folyamatot, és mérsékelte a RA tüneteit.
A csoportok tagjainál, akik naponta bizonyos mennyiségű D-vitamint fogyasztottak, kisebb számban jött létre RA, mint a vitamint nem fogyasztó kontrollcsoport tagjainál.
Mindezen vizsgálatok jelenleg is tartanak, ezért egyértelmű konszenzus még nem született, de az már látszik, hogy érdemes odafigyelni szervezetünk megfelelő D-vitamin ellátottságára.