A napjainkban zajló intenzív tudományos kutatómunkák eredményeképpen egyre több anyagról derül ki, hogy a daganatos megbetegedések megelőzésében, kezelésük eredményességében kifejezetten jótékony hatással bírnak. Így van ez a D-vitamin esetében is. Pár évvel ezelőtt, például, ki gondolta volna, hogy szervezetünk D-vitamin szintje és bizonyos rák-típusok közt szoros összefüggés van?
A D-vitaminok
Kezdjük is mindjárt egy gyors korrekcióval: a D-vitaminok szervezetünkben kifejtett hatásuk alapján inkább tekinthetőek hormonnak, mint vitaminnak. Az aktív „vitamin” előalakjai közül a D1 és D2 formák a táplálék útján kerülnek be testünkbe, míg a D3-vitamin a bőrben előanyagából, a 7-dehidro-cholesteronból képződik a napfény UV B sugarainak hatására (a szolárium csövek által kibocsájtott sugártartomány ettől eltérő, így a téli „szolizás” nem igazán növeli a szervezet D vitamin tartalmát). Ezen előalakok aztán a keringés révén eljutnak a májba, majd a vesébe, ahol apró szerkezetmódosuláson esnek át. Ezen lépés azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy kialakuljon az aktív, immár hatást kifejteni képes D-vitamin forma: az 1,25-dihidrocholekalciferol. (Idősebb korban részint a bőrben történő D3 vitaminszintézis, részint a vese hidroxilációs kapacitása csökken, emiatt alakul ki könnyebben D-vitamin hiányállapot.)
D-vitamin hatásai
Ami szinte mindenki előtt nyilvánvaló már, az a vér kalciumszintjének regulációja, s az ezen keresztül kifejtett csontrendszeri hatás. Elősegíti a csontok épülését, ellenállóvá teszi azokat. Hiányában a csontok felpuhulnak, teherbírásuk csökken, deformálódnak és törékenyebbé válnak (pl. angolkór, csontlágyulás).
Fogyókúra során növeli a leadott kilók számát; cukorbetegeknél bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát, sőt: a depresszió ellen is bizonyos szinten védelmet biztosít.
És, nem utolsósorban, rákmegelőző hatása is egyre nyilvánvalóbb.
A D-vitamin és a rák
Egyre több tanulmány igazolja azt a lassan tényként kezelhető felvetést, hogy szervezetünk D vitamin tartalma meghatározó lehet bizonyos tumor típusok kialakulásában, és a már kialakult daganatok kezelésében. Fokozottan igaz ez az emlő-, vastagbél-, prostata-, petefészek- és bőrrák esetén.
Megfigyelték, hogy magasabb D-vitamin szinttel rendelkező pácienseknél az egyes daganatok kialakulásának kockázata csökkent, és ugyanolyan stádiumú tumor esetén a túlélési statisztika javult. Sőt: az sem kizárt, hogy a D-vitamin mérsékli a már kialakult daganatok esetén az áttétképződés mértékét.
Hogy a D-vitamin eme tulajdonságának pontosan mi a molekuláris háttere, még nem egészen tisztázott. Egyes vélemények szerint a D-vitamin a sejtek közti kommunikációban tölt be fontos szerepet, hiányában ez a kommunikáció szenved csorbát, mely előbb-utóbb a sejt felboruló osztódási ciklusához, daganatos túlburjánzáshoz vezet.
Együnk több D vitamint!
Ahhoz, hogy szervezetünk D-vitamin szintje optimális értéken legyen, s a felsorolt jótékony hatások „létrejöhessenek”, szükségünk van mind a táplálékkal bekerülő, mind a bőrben keletkező formákra. De, sajnos, ez sem elég. Felmérések igazolják, hogy országunk lakossága (csakúgy, mint a Föld népességének egy jelentős hányada) is D-vitamin hiányban szenved, legfőképpen az őszi-téli hónapokban, amikor a napsütéses órák száma igen alacsony.
A D-vitamin adagolásával kapcsolatban a közelmúltban nagyszabású újítás történt: az eddig alkalmazott mennyiség többszörösét javasolják a legújabb ajánlások, úgy a téli, mint a nyári hónapokban. Erre pedig a legalkalmasabbak a D3 formát tartalmazó készítmények. A szedés megkezdése előtt érdemes háziorvos, gyógyszerész tanácsát kikérni.