A D-vitamin valójában nem is vitamin, hanem egy hormonszerű előanyag. Ez a hormonszerű előanyag vagy napsugárzás hatására alakul ki a bőrben vagy a táplálékkal jut be a szervezetünkbe.
D2 vitamin (ergokalciferol), D3 vitamin (kolekalciferol), aktív D-vitamin (kalcitriol)
Két formája ismert. Az egyik a D2 vitamin (ergokalciferol), melyet főként növényi eredetű táplálék tartalmaz. A másik a D3 vitamin (kolekalciferol), mely egyrészt állati eredetű táplálékkal kerül a szervezetünkbe, másrészt pedig a bőrben keletkezik 7-dehidrokoleszterolból napfény (UV-B) hatására. A D3 vitamin sokkal aktívabb forma, jobban hasznosul. A mesterséges D-vitamin készítmények is ezt a formát tartalmazzák. A táplálékkal bejutott D2 és D3 vitamin hatástalan hormonszerű előanyagok, a májban egy kevésbé hatékony, a vesében pedig a hatékony, aktív D-vitaminná (kalcitriol) alakulnak.
Táplálkozás (tengeri halak, rákfélék, tojás sárgája, tejtermékek, zöldségek, gombák) és napsugárzás (UV-B)
Táplálékok közül a tengeri halak (pl. lazac, hering) és egyes rákfélék heti kétszeri fogyasztása, heti hat darab tojás (a sárgájában van a D-vitamin), alkalmanként marha (borjú) máj, tejtermékek (főként sajtok) napi illetve magasabb D-vitamin tartalmú zöldségek és gombák fogyasztásával segíthetjük a D-vitamin bevitelt. A táplálékkal azonban minimális mennyiséget tudunk csak bevinni, az átlagos magyar étrend körülbelül 80 NE-t jelent.
A D-vitamin fő forrása a bőrt érő UV-B sugárzás. A bőrben 7-dehidrokoleszterolból D3-vitamin képződik és az aktív D-vitamin is itt alakul ki. Egy egészséges felnőtt ember számára a bőrt érő természetes napsugárzás segítségével a nyári időszakban a D-vitamin-szükséglet nagy része fedezhető, mivel a bőrnek hatalmas a D-vitaminképző képessége. A bőr D-vitamin képzését sok tényező befolyásolja. Kevesen tudják, hogy a délutáni, kora reggeli, és a késő őszi, téli és kora tavaszi nap sugarainak a D-vitaminképző hatása kicsi.
A megfelelő D-vitamin előállításához szükséges és elégséges, az UV-B sugárzás erősségétől függően, naponta 10-30 perc nyári, nappali (10 és 16 óra között) arcot, fedetlen karokat, lábakat érő direkt napsugárzás. Ez nem növeli a bőrrákok kockázatát. Ennél hosszabb idejű, védelem nélküli, leégéshez vezető napozás azonban nem javasolt sem a bőrrák fokozott kockázata miatt, illetve azért sem, mert a D-vitamin termelés sem fokozódik jelentősen az egyszeri nagyobb napfény hatására.
Téli időszakban Magyarországon elégtelen a D-vitamin ellátottság. Ilyenkor szájon át ajánlott bevinni a D-vitamint. A szolárium nem alkalmas a D-vitamin szintézisére, mivel döntően UV-A sugarakat tartalmaz. A fényvédő krémek használata, illetve árnyékolás mellett minimális mennyiségű D-vitamin alakul ki a bőrben. Idős korban csökken a bőr D-hormon képzése.
D-vitamin pótlás (napi, heti, havi adagolás)
A szervezet D3-vitamin ellátottságát a D-vitamin-raktárként szolgáló 25(OH)D3 (25-hidroxi-D3) molekula jelzi, ez vérből meghatározható.
Hiány esetén D3 vitamin pótlása történhet napi dózis alkalmazásával, de heti vagy havi adag bevitelével is biztosítható. Csak napi adagolás alkalmazható az aktív forma adása esetén.