A D-vitamin nagy részét szervezetünk saját maga állítja elő napfény hatására. Az így keletkezett D-vitamin mennyiség az egészséges felnőttek D-vitamin szükségletének nagy részét fedezi. Az élelmiszerforrásokból származó D-vitamin jelentősége csekélyebb, ám az sem elhanyagolható. Mik a legkiválóbb D-vitamin-források?
A D-vitamin elnevezés több különböző zsírban oldódó vitamin összefoglaló neve, melyek szabályozzák a kalciumanyagcserét és a csontok ásványosodásában is szerepet játszanak.
A napsugárzás, mint D-vitamin forrás
A D-vitamin egyedülálló jellegzetessége, hogy kialakulásához a bőrünket rendszeresen érő napsugarakra van szükség, egész pontosan az UV(ibolyántúli)-sugárzás azon tartományába eső sugarakra, amelyek képesek a bőrünkben lévő szteroidokat D-vitaminná alakítani.
A szervezet a D-vitamint koleszterinből állítja elő. A reakciót az UV-sugárzás indítja be. Először a D-vitamin előanyaga alakul ki, amely a májban és a vesékben alakul át aktív formává és lesz a szervezetünk számára hasznosítható. A D-vitamin a többi zsírban oldódó vitamintól eltérően nem raktározódik el a májban.
Nyáron a napi igény fedezéséhez elegendő napi fél óra napfényen való tartózkodás. Télen azonban megnő a táplálékainkkal felvehető D-vitamin jelentősége. De mivel bőrünk védelmében fényvédő krémeket kell használnunk, nyáron is előfordulhat, hogy nem termelődik elegendő D-vitamin a szervezetünkben. A csecsemőket és kisgyerekeket nem érheti közvetlen napfény, és bőrüket árnyékban is magas faktorszámú fényvédő krémekkel kell védeni. Ezért a kismamák és a gyerekek táplálkozására is kiemelten fontos kellő hangsúlyt fektetni.
D-vitamin igényünket nagyjából 90 százalékban a napsugárzás hatására előállított D-vitamin fedezi.
Milyen élelmi D-vitamin-források vannak?
Táplálékforrásaink szervezetünk D-vitamin szükségletének körülbelül a tíz-húsz százalékát pótolják.
A D-vitamin – az A-vitaminhoz hasonlóan – a gombákat és a kakaóbabot kivéve csak állati eredetű élelmiszerekben található meg. Kiváló D-vitaminforrásnak számítanak a tengeri és édesvízi halak, a tenger gyümölcsei, a különféle tejtermékek (tej, vaj), a belsőségek, azok közül is elsősorban a máj, valamint a tojássárgája.
Mikor van szükség táplálékkiegészítőkre?
Rendszeres szabadban való tartózkodás és kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem kell táplálékkiegészítőket szedni, ám bizonyos esetekben szükségessé válhat az étrend vitaminokkal történő kiegészítése, például ha hiánytünetek jelentkeznek, vagy energiaszegény táplálkozást folytat, vagy szervezete nem jut elegendő napfényhez.
Mielőtt táplálékkiegészítőt kezdene szedni, mindenképp érdemes beszélnie orvosával, kikérni a véleményét.