A D-vitaminokkal kapcsolatos kutatások napjainkban is intenzíven zajlanak. Ennek eredményeképpen tudjuk például már azt is, hogy a csontrendszerünkre kifejtett, közismert hatása mellett még számos, kifejezetten előnyös szerepe ismert. Többek közt, részt vesz bizonyos daganatok kialakulásának megakadályozásában, fogyókúra során növeli a leadott kilók számát, erősíti immunrendszerünket.
Nem mindegy tehát, szervezetünk milyen mértékben tartalmazza, hiszen ahhoz, hogy a fentebb felsorolt pozitív hatások érvényesülhessenek, a D-vitamin-szintjének egy optimális értéket kell elérni.
A D-vitamin részben a táplálékkal jut be a szervezetünkbe, részben pedig bőrünkben képződik az ott található előanyagából, a napfény UV B sugarainak hatására. A táplálékkal bevitt formák a következők:
Növényi eredetű D-vitamin
Növények fogyasztása során zömében a vitamin úgynevezett D2 formáját (ergokalciferol) juttatjuk be szervezetünkbe. Ahhoz, hogy aktív, hatást kifejteni képes D-vitamin váljon belőle, először D3-má kell alakulnia, majd szerkezetmódosulásokon kell átmennie, melyek a májban és a vesében zajlanak. Mindkét helyen egy-egy speciális enzim segítségével bizonyos oldalláncok hidroxilációja következik be, és a folyamat eredményeképpen létrejön a biológiailag hatékony forma: az 1,25-dihidroxi-cholekalciferol.
A növényi eredetű D2 vitamin bevitele önmagában nem képes fedezni a szervezet teljes D-vitamin-igényét, még úgysem, hogy az étrend kifejezetten ezzel és a másik, szintén táplálékkal bekerülő formával, a D3 vitaminnal van feldúsítva.
Állati eredetű D-vitamin
Állati eredetű táplálék fogyasztásakor a kis mennyiségű D2 vitamin mellett D3 vitamin is felvételre kerül. Biológiai szempontból a D3 vitamin „hatékonyabb” a D2-nél, mert a hatékonyság kialakulásához kisebb mértékű átalakulás szükséges.
Ilyen D3 vitamint nagyobb mennyiségben tartalmaznak a tejtermékek, a tojás, a halak. Ahogyan azt sokan tudják, kiemelkedően magas D-vitamin-tartalma van a tőkehalmájnak és a csukamájolajnak.
D-vitamin hiánya – túladagolása
A vitamin hiányában a bevezetőben említett jótékony hatások kiesnek, emellett a vér kalciumszintje lecsökken, csontvesztés következhet be, súlyosabb esetben pedig csontlágyulás (ennek a fiatal-korban jelentkező formája az angolkór, más néven rachitis) alakulhat ki: a csontok felpuhulnak, deformálódnak.
Mivel zsíroldékony vitaminról van szó, képes szervezetünkben raktározódni, és tartós, nagydózisú bevitelek esetén felhalmozódva túladagolásos tüneteket okozva. Ezt azonban csak extrém adagoknál írták le, melyek több tízszeresen a napi javasolt dózis felett vannak. A tünetek a vér emelkedett kalciumszintjére jellegzetesek: fejfájás, székrekedés, hasi fájdalom, gyengeség. Esetleg előfordulhat a lágyszövetek meszesedése, vagy vesekőképződés.
Tekintettel arra, hogy a táplálék D-vitamin-tartalma nem képes fedezni az igényt, sőt, ehhez sokszor a bőrben napfény hatására képződő forma is kevés, igen gyakori a D-vitamin-hiányos állapot.
Érdemes tehát mindezt mesterséges formában, célszerűen D3 készítményekkel pótolni; a napi ajánlott adag felnőttek esetén 2000 NE, de 4000 NE adagig teljesen biztonságosan alkalmazható.
Gyermekeknél 2 hetes kortól adható a készítmény, csepp formájában, a régi ajánlások szerint 1 éves korig; az újabb protokoll nyomán viszont egészen kamaszkorig, s felnőttkorban is érdemes legalább az őszi-téli hónapokban használni.